Felolvas: Berkó Boglárka

2026. május 29.
Debreceni Német Kulturális Fórum udvara

Juli Zeh (1974) Bonnban született. Jogi tanulmányokat folytatott Passau-ban és Lipcsében, európai és nemzetközi jogot tanult, majd doktori fokozatot szerzett. Hosszabb időt töltött New Yorkban és Krakkóban. Már debütáló regénye, az Adler und Engel (Sasok és angyalok, 2001) is világszerte nagy sikert aratott, mára regényeit 35 nyelvre fordították le. Munkásságáért számos díjat kapott, többek között a Rauriser Irodalmi Díjat (2002), a Hölderlin-ösztöndíjat (2003), a Carl-Amery Irodalmi Díjat (2009), a Thomas-Mann-díjat (2013), a Hildegard-von-Bingen-díjat (2015), a Bruno-Kreisky-díjat(2017) és a köln város Heinrich-Böll-díját (2019). 2018-ban a Szövetségi Érdemkereszttel tüntették ki. Ugyanebben az évben a brandenburgi tartományi alkotmánybíróság bírájává választották.

​

Corpus delicti
(Typotex, 2026)

Juli Zeh disztópikus regényében a Módszer nevű egészségdiktatúra mindent és mindenkit ellenőriz: a testet, a gondolatokat, az érzelmeket. A sport kötelező, az élvezeti szerek tiltottak, az életet adatok és statisztikák szabályozzák. A Corpus delicti főhőse, Mia Holl fiatal, tehetséges biológus, aki hisz a tudományban és a rendszer tökéletes működésében. Amikor azonban öccsét egy állítólagos bűncselekmény miatt elítélik, majd a börtönben öngyilkosságot követ el, Mia kételkedni kezd. Nem forradalmat akar – csupán az igazságot. Nyugtalanító és provokatív olvasmány.

Nádori Lídia (1971) műfordító, kortárs német prózát, ifjúsági és gyerekirodalmat fordít. Sok más szerző mellett Ingo Schulze, Herta Müller, Lukas Bärfuss, Terézia Mora, Otfried Preußler műveit ültette át magyarra. A Magyar Műfordítók Egyesületének alapító tagja, volt elnöke.
 

Zeh regénye rendkívül aktuális a liberális demokráciáról és a kollektivizmusról folyó jelenlegi viták fényében. A mű a bíróságok és a média hatalmi eszközökké való átalakítását tárgyalja, és az állami ellenőrzés által okozott egyéni szabadságvesztés veszélyére figyelmeztet. Egy rendkívül aktuális visszhang a mai valóságra.

Miriam Bruns, a Goethe Intézet igazgatónője