2025. június 6.

Szalonka

Pauliina Rauhala (1977) mesteri ügyességgel és hatalmas bátorsággal nyúl társadalmilag jelentős témákhoz. Első regénye, a 2013-ban megjelent Mennyei ének (Taivaslaulu) mind a kritikusok, mind pedig az olvasóközönség körében hatalmas sikert aratott. Megkapta a Kiitos kirjasta (Köszönet a könyvért) díjat, a Kaarle-díjat és a Blogistania könyves blog saját Finlandia-díját, ráadásként pedig Az év keresztény könyve elismerést. Rauhala második regénye 2018-ban jelent meg, címe Synninkantajat (A bűn hordozói), és abban az évben a Finlandia-díjra jelölt könyvek közt szerepelt. 

 

Mennyei ének
(Luther Kiadó, 2024)

A  Mennyei ének egy fiatal házaspár történetét meséli el, akik a Skandináviában népszerű konzervatív vallási közösséghez, a laestadiánusokhoz tartoznak. Alighogy egymásra találnak, Vilja és Aleksi szeme előtt máris megjelenik a tejberizzsel teli ötliteres fazék és az asztal alól kikandikáló hétszer tíz apró lábujj. 9 évvel és 4 gyerekkel később Vilja Otsót, a kisfiát nézi, akinek szőke fürtjei csak úgy lobognak, ahogy táncol, édesanyja pedig közben azon gondolkodik, melyik volt az a pillanat, amikor teste elvesztette a ritmust. A Mennyei énekben konkrét részleteken keresztül nyerhetünk bepillantást a laestadiánus közösség életébe. 

 

Balicza Klára (1977) finn-angol szakos bölcsész, nyelvtanár, fordító és tolmács. Különösen a finn nyelvhez és kultúrához fűzi szoros kapocs tizenéves kora óta. Jelenleg a Magyarországi Evangélikus Egyház külügyi munkatársa. 

 

Az idei Irodalom Éjszakája finn regényében az otthon, a család és a vallás alkot biztonságos teret egy fiatal pár számára. Vajon ez lenne a teljes igazság? Úgy gondolom, Pauliina Rauhala gyönyörű szövege képes mindenkit megszólítani, aki került már olyan helyzetbe, hogy kénytelen volt megkérdőjelezni az ideáljait, és új valóságok szerint gondolkodni.

Riikkamari Muhonen, a FinnAgora igazgatónője