Jon Fosse (1959) negyven éve ír regényt, drámát, verset, elbeszélést, gyerekkönyvet és esszét nynorsk nyelven. A világhírt a drámáinak köszönheti, sokan a mai Ibsenként emlegetik, ám színművei láttán inkább Beckett jut az eszünkbe. Műveit több mint ötven nyelvre lefordították, számos kötete magyarul is olvasható. Színműveit az 1997-es dunaújvárosi bemutató óta játsszák magyar társulatok. 2023-ban Nobel-díjjal jutalmazta a Svéd Akadémia „újító darabjaiért és prózájáért, amelyek hangot adnak a kimondhatatlannak“.

​

A másik név. Szeptológia 1.
(Kalligram, 2023)

Fosse eddigi leghosszabb műve, az 1250 oldalon át egyetlen pont nélkül hömpölygő hétrészes Szeptológia című regényfolyam első kötete, melyet az után kezdett el írni, hogy fölhagyott a drámaírással, abbahagyta az ivást, és katolizált. A szerző „lassú prózának“ nevezte írási módszerét: az egyszerű történeteket elbeszélő mondatok versszerűen tagoltak, így áramlanak a szuggesztív elbeszélésen át, mely nem más, mint egy szerteágazó gondolatfolyam művészet és Isten természetéről, alkoholizmusról, barátságról, szerelemről és az idő múlásáról.

 

A. Dobos Éva Oslóban élő műfordító. Kortárs norvég szerzők – Carl Frode Tiller, Karl Ove Knausgård, Tone Hødnebø és a Nobel-díjas Jon Fosse – műveit fordítja magyarra. Magyarról Borbély Szilárd Nincstelenek és Szerb Antal Utas és holdvilág című regényeit ültette át norvégra. Fordítói tevékenységéért 2024-ben Baumgarten-díjjal tüntették ki.

 

Két part között, mint egy végtelen történet megannyi apró kis részlete zajlik az élet többnyire szürke, hétköznapi történéseivel. Ebből az egyetemes elbeszélésből kiragadott negyedórányi részt kínálunk Jon Fosse félreismerhetetlen hangján nem csak rajongóknak.

Petke Emese, Norvég Nagykövetség