Olaszorszag_Silvia_Avallone.jpg

SILVIA AVALLONE

Olaszország

Acél

Fordította: Lukácsi Margit

Felolvas: Hullan Zsuzsa

2022. június 3.
Helyszín: Wesselényi Csónakház

Silvia Avallone (1984) Biellában született, jelenleg Bolognában él, ahol filozófia alapszakon, majd modern filológia mesterszakon szerzett diplomát. Mindenre fogékony író és költő, különböző folyóiratokkal és újságokkal is együttműködik. Debütáló regénye, a nagysikerű Acciaio (2011) után 2013-ban publikálja a Marina Bellezza, 2017-ben a Da dove la vita è perfetta, majd 2020-ban az Un’amicizia című művét. Valamennyit számos nyelven kiadták és több díjjal is elismerték. Magyarul az Acciaio (Acél; Európa Könyvkiadó) és az Un’amicizia (Egy barátság története; Park Kiadó) olvasható.

Acél
(Európa, 2011)
Silvia Avallone debütáló regényét 25 nyelvre fordították le, és számos díjat nyert (köztük a Campiello díjat elsőregényes kategóriában és a Flaiano Díjat, valamint 2010-ben a Strega-díj második helyezettje lett). A könyvből 2012-ben film készült Stefano Mordini rendezésében, 2014-ben dalt írt róla az énekes Noemi és a francia fordítása alapján színre is vitték. A 2001-ben játszódó történet két lány barátságáról szól. A háttérben megjelenik az iparvárosi lét, a zűrös családi élet, valamint a felnőtté válástól való félelem és a vele járó problémák.

Lukácsi Margit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Olasz Tanszékének docense. Kortárs olasz irodalommal, képzőművészetek és az irodalom kapcsolatával foglalkozik, szak- és műfordítás szemináriumokat vezet. Több mint harminc kötetnyi műfordítása jelent meg a 20-21. századi olasz irodalomból, köztük Pirandello, Pasolini, Tabucchi, Giorgio Pressburger, Dacia Maraini, Silvia Avallone, Edith Bruck és több számos kortárs fiatal olasz szerző műve.

Az Acél átütő erővel mesél két kamaszlányról, akik egy külvárosi, ipari negyedben élnek. Elba szigete így válik álmaik, kívánságaik, menekülésük és szabadságvágyuk tárgyává, s mindeközben bizonyos értelemben közvetlenül szembesíti őket a rohanó idővel és a gyermekkor elmúlásával.

Michele Sità, az Olasz Kultúrintézet munkatársa

dnhe_logo_lyukas.png