A. F. Th. van der Heijden (1951) pszichológiát és filozófiát tanult Nijmegenben, de miután Amszterdamba költözött, az írás felé fordult. De tandeloze tijd (A fogatlan idő) című, 1983 és 1996 között megjelent, a hetvenes-nyolcvanas évek Amszterdamáról szóló hétkötetes regényével szerzett országos hírnevet. Egyetlen gyermeke, Tonio 2011-ben közúti balesetben életét vesztette, és pontosan egy évvel később jelent meg önéletrajzi regénye, egy lenyűgöző kép a fiáról, amelyet áthat a sajnálat, hogy soha nem lehetett az az apa, aki szeretett volna lenni. A Tonio elnyerte a Libris Irodalmi Díjat és az Olvasói Díjat, valamint a legnagyobb holland irodalmi elismerést, a P. C. Hooft-díjat.

​

Tonio

(Gondolat Kiadó, 2014)

Szinte azonnal a fiáról szóló hírek után – a csengő megszólal, majd két rendőr tájékoztatja a balesetről és Tonio kritikus állapotáról  –  Van der Heijden először öntudatlanul, később tudatosan elkezdi rekonstruálni az eseményeket. A regény kompozíciója nyers, azonnali, tele van ismétlésekkel, körkörös gondolatmenetekkel, sötét tévutakkal – a gyász tervrajza. Ez a Tonio kegyetlen paradoxona. A művész egyetlen fegyvere sem téveszti el a célt. A szerző a székhez szögezi az olvasót. De a fia, "legjobb prózai darabja" soha nem tér vissza hozzá.

 

Fenyves Miklós néderlandista, műfordító, a KRE Néderlandisztika Tanszékének oktatója. Többek között Abdelkader Benali, Michael Martin Driessen, Stefan Hertmans, Nescio, Ilja Leonard Pfeijffer és Paul Verhaeghen műveit ültette át magyarra.

 

Nagy nyelvi erővel megírt regény, melyből minden formai zártsága ellenére is kicsap a gyötrő fájdalom, miközben a szerző valami alapvetőt is képes elmondani az emberi létezés szépségéről. Bár Van der Heijden nem lesz jelen a szeptemberben nyíló Nemzetközi Könyvfesztiválon, számos kortársa igen, hiszen idén Hollandia a Fesztivál díszvendég országa.

Zech Gábor, a Holland Nagykövetség munkatársa